A 2008. május 16.-ai „Versenyben maradni, avagy a csökkenő teljesítményű magyar építőiparban, van kapacitás, a körbetartozási visszaszorítható” című workshop mennyiben különbözik a hagyományos konferenciáktól?

Sebestyén Csilla:
A különbség annyi, hogy mindenképpen gyakorlati példákkal szeretnénk élni, tehát nem jogszabály helyeket, paragrafusokat magyarázni!

Olyan előadókat hívtunk meg, akik a maguk területén mind profik és gyakorlati tanácsokkal tudják ellátni a cégeket, hogy a körbetartozásokat mindenki a saját szegmenséből el tudja kerülni. Az előadók között ott lesz a jelenleg is körünkben ülő Kuti László, aki az adósságkezelésben és kintlévőség kezelésben fog segíteni a cégeknek. Előadást tart egy műszaki ellenőr és igazságügyi szakértő, aki a teljesítés-igazolástól a helyes ajánlat megírásáig mindent el fog mondani, mert itt is ahány hiba, annyi szeg!

Pályázatíró cégek lesznek jelen a konferencián, ők abban segédkeznek, hogy kell egy helyes pályázatot elkészíteni. Úgy gondolom ez fontos segítség a cégeknek, mert igazából én úgy érzem nincs segítségük! Alapvetően állami feladat lenne az, hogy a cégvezetők számára, „cégvezetést” és egy kis gyakorlati útmutatást adjanak, de ezt igazából nem tanítják sehol. Így ezért szerveztük ezt a Konferenciát!

Mondhatjuk, azt hogy a körbetartozások csapdájába beleeső vállalkozások, vagy akik tönkremennek, nagymértékben hozzájárulnak ehhez saját maguk is?

Sebestyén Csilla:
Ez így van! Az információ hiánya miatt!

Kalandozzunk el a Workshoptól. egy kicsit távolibb vizekre! 2008-ban a világgazdaság és a belpolitikai viszonyok is romlottak! A hazai gazdaság folyamatairól mit gondolnak? Koncentráljuk az építőiparra konkrétan! Ez hogyan alakult?

Sebestyén Csilla:
1 év alatt 23%-al zsugorodott a magyar építőipar kapacitása! Ez kevesebb munkát, túlkínálatot, és gyengébb minőséget eredményezett.

Van-e valamilyen adat arról, hogy a magyar lakosságnak hány százaléka él az építőiparból?

Sebestyén Csilla: Sok építőipari cég van, viszont elég kevés az, aki ténylegesen működik is! Ha pl. azt mondjuk, van ma Magyarországon 10 000 építőipari cég, akkor ebből kb. 1500 az, aki ténylegesen jól dolgozik.

Kuti László: Vagy egyáltalán tevékenységet folytat! Mert nagyon sok olyan építőipari cég van, akik elvállalják a munkát, de sem munkaerővel, sem eszközökkel nem rendelkeznek, amivel az adott munkát el tudnák végezni! Ebben az esetben ez a cég, egy alvállalkozót bíz meg, és a cég ebből él, hogy munkákat vállal fel, de nem ő végzi el konkrétan! Többek között a körbetartozáshoz tartozó témakör is ez a workshopon, mert zömében ezek azok a cégek, akik aztán nem fogják kifizetni az alvállalkozókat, a kisebb cégeket, akik ebbe akár bele is rokkanhatnak, egy-egy munka elvégzését követően! Ami talán egy öngerjesztő dolog is, hiszen az utóbbi években én olyan statisztikai adatot ismerek, hogy többszörösére emelkedett a kintlévőségek száma, ami nem teljes egészében az építőipari cégekre jellemező, hanem olyan 70-80%-ban, mert a körbetartozás természetesen más iparágakat is érint!

Lássunk közben egy sms-t, ami most érkezett, hogy a hallgatókat is bekapcsoljuk! Vera azt írja, hogy behajtó cégnél dolgozom, és az adós cégek 80%-a építőipari valamint autókereskedelemmel foglalkozó cég. Sajnos a fővállalkozók átverik az alvállalkozókat!

A körbetartozás elsősorban a kis és középvállalkozásokat érinti? Nagyvállalatokat nem?

Kuti László: Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, úgy gondolom, hogy különítsünk el egy fogalmat! Két féle cég létezik, az egyik aki nem tud fizetni, mert olyan rossz anyagi helyzetben van, ez sok okból tevődhet össze. A másik viszont, ámde nem kevesebb számú, aki nem akar fizetni, különböző okokból, nyilván itt egy csomó más kérdés is bejön, mert ennek akár büntetőjogi konzekvenciája is lehet! Ma Magyarországon tapasztalható, hogy azoknak a cégeknek is jelentős a száma, akik nem akarnak fizetni, bár tudnának! Ezt a két fogalmat külön kell választani! Azoknál a cégeknél akik nem tudnak fizetni, ott valóban egy komoly problémát jelenthet egy ilyen munka elvégzése, mert akár még a felszámolási eljárás sorsára is juthatnak!

Vendégeim a stúdióban, Ozvald László a Kereskedelmi Fórum szolgáltatási igazgatója, Kuti László a konzorcium tagja, az EDC Kft. ügyvezető igazgatója, és Sebestyén Csilla a Workshop szervezője.

Sokat hallunk az építőiparban a körbetartozásról és erről is szól a mai műsorunk, de Önöknél is lecsapódik ez a probléma, hogyan tudják ezt kezelni?

Ozvald László: Igen, a körbetartozás sokkal mélyebb téma, mint az hogy a fővállalkozó tartozik az alvállalkozónak! Mi gyakorlatilag ebben a kérdésben szeretnénk tanácsod adni a cégek részére! Amit elmondanék az az, hogy a tavalyi évben 440 építkezésen voltunk jelen, én a körbetartozás megelőzésére, prevenciójára, próbálunk majd a Workshopon gyakorlati tanácsokat adni a vállalkozók részére!

Mit tesznek a cégek annak érdekében, hogy az információkat helyesen kezeljék? Vagy hogy a megbízóik igényeik szerint tudjanak ajánlatot tenni a vállalkozások?

Sebestyén Csilla: A cégek úgy előzhetnénk meg sok kellemetlenséget, problémát önmaguknak, hogy rendelkezésükre áll a kellő információ! Ez lenne a megelőzés része! Ha rendelkeznek elég információval, például megbízásokkal, munkákkal, akkor válogathatnának ezek közül! A cégeknek szelektálniuk kell, be kell engedniük az információt, válogatni kell közöttük, ehhez viszont idő kell, és energia ráfordítás. A legfontosabb azonban, hogy 20-21 századi nyitottságra van szükség, mert az egyik legnagyobb probléma a cégeknél, hogy 30-40%-uk nem használ internetet! Hogy elég a cégek úgy gondolják elég, ha hirdetik magukat valahol, egy passzív felületen! Ennek a mai világban úgy kéne lennie, hogy a cég 5%-ban hirdetést ad fel magáról, és 95%-ban pedig az információszerzés lenne a fontos! Mindenfélét! Egyrészt a munkáról, a szabályokról, az új dolgokról, anyagokról, egyebekről! Egy ilyenfajta szemléletet kellene szerintem a cégeknek felvenni!Ezt próbáljuk mi ezeken a konferenciákon érzékeltetni, illetve mi magunk is olyan munkákat, üzleti információt nyújtunk a cégeinknek, amelyek leellenőrzöttek! Tehát az EDC Kft. Az aki ezeket a cégeket leellenőrzik, hitelesítik az információkat, és utána a cégeink így jutnak tevékenységre szabottan a megbízásainkhoz!

Kuti László: Ami viszont komoly probléma lehet, hogy ilyen viszonyok között, ami most jelen pillanatban sajnos tapasztalható Magyarországon, hogy célszerű lenne egy-egy munka elvállalása vagy szerződés megkötése előtt tájékozódni a másik félről. Tehát megnézni, hogy ez a cég fizetőképes-e, előfordult-e már olyan, hogy esetleg nem fizette ki az alvállalkozóit. Illetve egyéb olyan információkhoz jutni, ami alapján majd el tudja dönteni az adott vállalkozó, hogy köt szerződést vagy sem! Tehát mennyire látja garantáltnak azt, hogy a korrekt munkáért megkapja a korrekt bért!

Sebestyén Csilla: Pontosan, tehát ezért fontos az információ, amelyekkel mi dolgozunk!

Hallgató#1: 3 éve kértek minket fel egy munka elvégzésére, és mi el is végeztük ezt, viszont az utolsó részletet nem fizették ki, azóta már bíróságon van az ügy, de még mindig nem jutottunk a végére. Olyan személyek vannak ebben a cégben benne, akik keresztbe tudnak tenni itt Magyarországon minden embernek! Emiatt a cégünk jelenleg majdnem a csőd szélén áll, mert ez az összeg a mi vállalkozásunk számára nagy kiesés!A bíróság pedig a mai napig nem küldd a végzésről semmi papírt, hiába indítottunk a cég ellen csődeljárást. A csődeljárást megszűntették azzal, hogy nem volt tisztázott a munkaterület végzése és közben ez az épület már áll, használják is, egy II. Kerületi középületről van szó! Ami felháborító, hogy a mai napig hagyják ezt a céget dolgozni!

Kuti László: Én úgy gondolom, hogy sajnos nem egy egyedi esetről van szó! Ilyen és hasonló esetekkel találkoztunk és találkozni fogunk a jövőben is! Én úgy vélem, hogy megvannak a jogorvoslati lehetőségek ma Magyarországon, és megvannak azok a fórumok, amelyekhez fordulva, orvosolni lehet a hallgató problémáját! Csak hát nyílván ezeket a fórumokat, meg kell találni, mert mondjuk egy csődeljárás, kezdeményezése az úgy vélem nem elegendő. Tehát mindenféleképpen végig kell gondolni, hogy egy olyan ügyvédhez kell fordulni, vagy egy olyan céghez, akik ebben otthon vannak és meg tudják állapítani, hogy történt-e olyan jogsértés, ami alapján fel kell lépni, akár büntetőjogi vonatkozásban is! És vannak lehetőségek függetlenül attól, hogy ki milyen magas beosztásban van, rá is vonatkoznak a hatályos jogszabályok, és igenis fel lehet velük szemben lépni! Én csak bíztatni tudnám a hallgatót, hogy ne adja fel, mindenképpen próbálja az igazát érvényesíteni és azt a pénzt visszaszerezni!

Említette a hallgató, ezt a bizonyos jogi gyakorlatot, hogy pereskednek, Önök mit gondolnak, arról a jogi gyakorlatról, hogy évekig lehet pereskedni miközben a notórius nem fizető meg éli világát?

Kuti László: Nem feltétlenül a legjobb az, ha egyből polgári pert indítunk, tekintettel arra, hogy ez a kialakult magyar gyakorlat, hogy akár néhány évig is elhúzódik egy ilyen, mert vannak nem peres eljárások is, amire van lehetőség! Én inkább azoknak az alkalmazását támogatnám, azokat a nem peres eljárásokat amik rövidebb úton talán eredményre vezetnek! Itt most ezekről részletesebben nem tudok beszélni, az egyik a reklám tartalma miatt, a másik azért mert elég hosszadalmas, és részletes lenne viszont bárkinek nagyon szívesen segítünk.

Hallgató#2: Az egyik legnagyobb kereskedelmi láncot kiépített építőipari cég nemrégiben becsődölt, és maga után hagyott 1,2 Milliárd Forint adósságot, számunkat 200 Millió Forintot nem fizetett ki, majd a vezetősség csinált egy új céget, amire bejelentették a napokban, hogy szintén becsődölt! Addig amíg emberek ezt a sportot űzhetik, amíg itt jogilag nem tesznek rendet, addig javasolhatnak a magyar cégeknek azt amit akarnak, mert amíg ezt nem büntetik megfelelően addig ebben az országban nem lesz változás! És ez általános! Itt konkrét dolgokról kéne beszélni, nézze meg az autópálya-építést, hány céget rántott magával! Hihetetlen! Ott van egy másik budapesti kereskedelmi központ, az M6-oshoz nagyon közel van, francia érdekeltségben épült, ott 2,4 Milliárd Forinttal rántották le 4 nagy magyar vállalkozót! Hol van itt a jog? Maga azt mondja, pereskedjünk, ne adjuk fel, ez lehetetlen! A magyarok és a külföldiek ugyanúgy lerabolják a magyar építőipart! Példát kéne vennünk Oroszországról, ott ilyen nincs! Én még nem maradtam ott be egyetlen fillérrel sem, ugyanis ott ezt nem úgy hívják hogy sikkasztás, hogy szélhámosság, ott ezt teljesen máshogy büntetik. Ott rend van! Én úgy gondolom, akkor lenne korrekt egy ilyen beszélgetés, ha név szerint meg lehetne nevezni azokat a cégeket, akik nem fizetnek! Ismétlem: szerintem, amíg jogilag nem lesz ebben az országban rend, addig itt a körbetartozás nem fog megszűnni!

Van-e feketelista azokról a cégekről, akik nem fizetnek?

Kuti László: Ez egy nagyon érdekes kérdés! Nyilvánvalóan saját használatra természetesen rendelkezünk ilyen listával, a munkánk kapcsán, de ez a lista nyilvánosságra nem hozható, különböző olyan adatvédelmi szempontok miatt, amiért ezeket a listákat felhasználni nem lehet! Visszautalnék az előbb elhangzottakra, én úgy gondolom az úrnak igaza van, és távol álljon tőlem, hogy bármilyen szinten is vitatkozzak, egyetlen egy dologgal szeretném kiegészíteni, a csalás, amit a hallgatónk szélhámosságnak hívott, Magyarországon is bűncselekmény igenis lehet bárki ellen eljárást indítani akár sikkasztásért is! Most az hogy vannak olyan emberek akik ezt megússzák, vagy nem jelentik fel őket, nem indítanak ellene eljárást ilyen előfordulhat! De azért bíztattam az előző urat, és ezért tudok bíztatni mindenkit, aki hallgat most minket hogy igenis mindent meg kell próbálni, mert most nem akarom eltréfálni, de nyílván én soha nem fogok nyerni a lottón, mert nem vásárolok szelvényt, de ahhoz, hogy eredményt akarjak elérni, mondjuk a kintlévőségem vonatkozásában meg kell tennem azokat a lépéseket amik csak rendelkezésemre állnak! Meg kell próbálni még ebben a magyar jogszabályi környezetben is! Én így gondolom!

Sebestyén Csilla: Annyit fűznék hozzá, hogyha már szóba került ez a fekete lista, nekünk van egy „fehér-listánk”!

Ozvald László: Így van, ez egy úgynevezett TOP100-as lista, ami a jól fizető vállalkozásoknak a listája! Cégeink részéről, akik üzletet kötöttek, és a kifizetések megtörténtek, ezeknek a cégeknek a listája megtalálható egy web-oldalon és ez nyilvánosságra hozható! Illetve folyamatban van egy olyan lista is, amely a megbízói részről egy ajánlat és minőségi munkát alvállalkozóknak a listáját tartalmazza!

Sebestyén Csilla: Ez a lista nekünk úgy állt össze, hogy ajánlásra, tehát nem úgy történik, hogy valaki erre a web-oldalra felirattatja magát, vagy felregisztrál, hanem mi erről, nagyon sok céget megkérdeztünk, hogy kit javasolnak, melyik céggel voltak megelégedve! Ez a jól fizető lista a www.szakipari.hu weboldalon megtalálható!

Ozvald László: Illetve elmondanám, hogy itt jó pár cég részéről, megbízó részéről, alvállalkozói részről referenciák vannak!

Kuti László: És nyilván amit Csilla illetve Laci mond, célszerű ezt az oldalt felkeresni, az előbb elhangzottak miatt, szerződéskötés előtt például!

SMS: A generálkivitelezők először megversenyeztetik az alvállalkozókat, a munka végeztével szándékosan késve, vagy nem fizetnek, levonnak kényük-kedvük szerint! Tíz éve is megkerestem ezt a pénzt, és kenőpénz nélkül nem lehet előrébb jutni! Csak az újabb 10% költség!

Ez a bizonyos kenőpénz szó ragadta meg a figyelmemet! Önök szerint hogyan tudják a cégek megvédeni az építőiparban kialakult árakat? Mert gondolom, rendszeres aláígérgetés folyik az alvállalkozók részéről!

Ozvald László: Pontosan, mi is észrevettük, hogy ez egy konkrét probléma! Viszont az ezzel kapcsolatos alapvető hibák, amikbe a cégek illetve vállalkozók beleesnek az az, hogy nincsenek tisztába az építőipari piacon kialakult normaárakkal! A normaárak egy olyan kialakult rendszer alapján működnek évek óta, amelyekkel a fővállalkozók is kalkulálnak, az ő számításaik szerint is, egy adott kivitelezés kapcsán megvan az a keretösszeg amiből meg lehet csinálni ezt a kivitelezést! Ezeket a normaárakat az alvállalkozók nem nagyon tudják! Azt vettük észre, hogy ebben lehet segíteni a cégeknek, az egyes kivitelezések kapcsán a költségvetés készítő programokkal a megfelelő rezsióradíjak megillesztésével ki lehet számolni az egyes szakipari munkákra a négyzetméterárakat. A normaárak betartása a vállalkozók részéről fontos szempont! Illetve ha a cégek nincsenek tisztában az aktuális szakipar normaáraival ebben is tudunk segíteni! Hiszen mi is foglalkozunk árajánlat készítéssel a cégeink részére!

Sebestyén Csilla: Cégünk saját előkészítő mérnököt alkalmaz, aki az adott cégre vetítve elkészíti az árajánlatot. Megbízói visszajelzések alapján, szükséges az előkészítő mérnök alkalmazása, mert az árajánlatok nem mindig felelnek meg alakilag, és tartalmilag az elvártnak! Többször egy összeg szerepel az árajánlatban, nincs kifejtve, hogy ez pontosan mit takar, miből állt össze! Erre azt mondják, hogy ha egy összeget lát a Megbízó abból is el tudja dönteni, hogy ez megfelelő számára vagy sem, de ez nem így van! Ahhoz hogy egy alvállalkozó az árait meg tudja védeni, hogy miből jött össze az árajánlat összege össze, ahhoz tartalmaznia kellene egy részletezést! Ha ez megvan, akkor mindjárt másként tud érvelni az árajánlata mellett!

Kuti László: Normális üzlet esetén sajnos, az építőiparban vannak nem normális üzletek is, ami azt jelenti, hogy ha egy munka elvégezhető az előbb elhangzott építőipari normák alapján, akkor mindig van olyan cég, aki azt mondja: én ezalatt jócskán be tudom vállalni, mert az én dolgozóim után ugye nem fizetem a járulékokat...stb. És akkor itt mindjárt azonnal a fekete, illetve szürkegazdaságról beszélünk. Nyílván egy olyan építőipari cég aki nem játszik tisztességesen, feketén foglalkoztatja a dolgozóit lényegesen olcsóbban el tud vállalni egy munkát. És ennek a visszaszorítása érdekében is célszerű lenne azokat az építőipari normákat alkalmazni egy-egy szerződés megkötésekor, amit az előbb említett Ozvald László!

Ozvald László: Visszatérnék egy picit, az építési munka elszámolás típusainál, az árak kapcsán, hogy a vállalkozó teljesítését az egységár, az átalányár, a globálár vagy rezsiár formájában térítik meg. Tehát amennyiben a szerződésben szereplő árat a munka egészére fix árként rögzítették és a kivitelezési költség, vagy a munka ráfordítása nagyobb mint amelyet kalkuláltak ez a vállalkozónak a kockázata a továbbiakban! A megállapodott árat a megrendelő sem jogosult csökkenteni ha a munka kevesebb költség ráfordítással végezhető el az alvállalkozó részéről, az átalányár kivételével főképp ha erre utalás is van a szerződésben lehet árváltozást alkalmazni a továbbiakban! Az elfogadott az hogy az elszámolás több árforma kombinációjából alakul ki például egy egységáras munka esetén több okból sor kerül rezsimunka elvégzésére is! Az építési és szerelési munka meghatározásakor, a jogszabály előírásokat kell alkalmazni minden esetben!

Kuti László: Plusz tájékozódni kell a fogalmakról, amivel nem nagyon vannak tisztában, mint pl. utómunka, pótmunka, jóteljesítési garancia, kötbér, az elszámolás hogyan történik, stb. Célszerű ezeket a fogalmakat tisztázni, hogy később ebből ne lehessen probléma!

Hallgató#3: Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nagyvállalkozó után dolgoztam, mint kisvállalkozó és a bank tartozott a fővállalkozónak, részletekben fizeti a pénzt, én meg 3-4 hónapot vártam mire megkaptam a 400e Ft-omat! Abba is kellett hagynom a vállalkozásomat!

Tehát itt a hitelezéssel is probléma van?

Kuti László: Ilyesmi is előfordul! Sajnálatos amit az úr mondott, ez sem egy egyedi eset! Gyakran fordul ilyen is elő, hogy egy tisztességes vállalkozónak fel kell adni a vállalkozását, pedig ő becsületesen és rendesen elvégezte a munkáját! Ezért van, ezért lesz ez a workshop, hogy valamit megpróbáljunk tenni, vagy megpróbáljunk segíteni hogy milyen teendők vannak ez ügyben!

Ozvald László: Az a másik szempont ugye, hogy a szerződéskötéskor is meg kellett volna vizsgálni, azt hogy az úr által említett munka faktorálható-e! Alapvető szempont egy megbízás kapcsán, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen pénzügyi körülményekkel rendelkezik a cég adott esetben!

Kuti László: Természetesen azt is meg kell nézni, hogy egy bank vagy egy biztosító vagy bárki aki faktorálási jogosítvánnyal rendelkezik, milyen szerződést kötök, mert ugye abban az van, hogy két hónap és utána az egész visszaszáll rám, akkor ugyanott vagyok, és általában azért ezek a szerződések ilyenek, tehát célszerű mindenféleképpen ezt megnézni, hogy a faktorálás az nekem megoldás-e! Mert igazából semmi más nem történik, mint X időre megkísérli a bank, vagy a pénzintézet a saját eszközeivel, módszereivel ezt visszahozni, ha ez nem sikerül automatikusan visszaszáll a szerződésből fakadó kötelem megint csak a kisvállalkozóra, aki ebbe aztán beleroppan! Tehát ezzel maximum egy kis időt nyer nem többet!

Az árakról beszélgettünk, illetve a pénzekről ezelőtt a blokk előtt, picit a pályázatokra rátérve, aztán ezekről még biztosan beszélgetünk, mit gondolnak, hogy miért nyújtanak be veszteségesre tervezett pályázatokat is, mondjuk cégek? Benyújtanak-e, akkor inkább kérdezem így!

Sebestyén Csilla: Igazából, amik nálunk megjelennek azok nem pályázatok, mi elnyert munkákkal foglalkozunk!

Ozvald László: Hozzá kell fűznöm, hogy nálunk is találhatók közbeszerzési pályázatok, de ezek mint díjmentes mellékletként mennek ki cégeink részére, pontosan azért mert nem tudjuk, hogy ki lesz az aki ezt megnyeri, illetve azt hogy milyen eszközök rendelkeznek a kifizetéshez.

Sebestyén Csilla: Tehát mi pályázatokkal nem foglalkozunk! Mi a már elnyert munkákra keressük meg a megbízók részére azokat a cégeket akiknek a tevékenységére szükség van!

Itt én valamilyen szinten a referenciára szerettem volna kilyukadni, hogy benne lehet-e a pakliban, ilyen esetben az, hogy akár veszteséges is lesz az adott projekt, de a referencia már megvan, hogy ezt a munkát én végeztem el! És ez használhat-e a cégeknek?

Ozvald László: Erre alapvetően példát is tudok mondani, jelenleg is van egy olyan kivitelezés, aki úgy végez el egy szerkezetépítéses munkát, hogy ez egy referenciamunka az ő részéről! Így majdnem hogy null-szaldósra jön ki, de egy olyan referenciát fog produkálni ezzel a munkával, ami a jövőben meggyőző lesz a nagyobb beruházások szempontjából!

Ezen a fehér listán amit említettek, ez is szerepel? Mármint, hogy kinek milyen referenciái vannak?

Ozvald László: Természetesen! Főleg olyan szakmáknál ami kézzelfogható, pl. hidegburkolás olyannál nézik meg a beruházók azt, hogy ki milyen munkát végez! Nem elég egy referenciánál odaírni, hogy XY ezt csináltam, hanem megnézhető referenciát kérnek!

Sebestyén Csilla: Sőt, referencia igazolást is kérnek!

Ozvald László: Így van! Illetve ennek van egy másik része a megnézhető referencia! Ennek keretében elmennek együtt a céggel és megnézik, hogy ugyanazt a minőséget produkálta, amit a cég lefényképezett vagy leírt!

Kuti László: Az azért azonban mindenféleképpen fontos, hogy ilyen esetben akár közbeszerzési pályázat, vagy akármilyen munkáról van szó nem mindegy, hogy én magam botorkálok a hatalmas nagy piacon vagy valamiféle segítséget kapok hozzá! Akik ebben segítséget tudnak ebben nyújtani, azok elmondják, hogy hogyan, miért, kivel, mikor, stb...stb., fogom tudni leghatékonyabban megkötni ezt az üzletet! Vagy esetleg megmondják, hogy nem javasoljuk az üzletnek a megkötését, mert probléma adódhat belőle és ehhez biztosít platformot valójában a Kereskedelmi Fórum. Természetesen tisztában vagyok, a telefonálókra visszautalva, azzal, hogy mi nem fogjuk tudni megváltoztatni Magyarországon a jelenlegi helyzetet! Nem fogjuk tudni megoldani a körbetartozási problémát! De, kicsit frivol hasonlat, hogy a “világ összes nőjét nem lehet megkapni, de törekedni kell rá!” Tehát mi tudjuk, hogy nem fogjuk tudni 100%-osan megoldani a problémát, de törekszünk rá, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy valamilyen szinten vissza tudjuk szorítani ezeket a problémás dolgokat, a magunk lehetőségeivel!

Feketemunkával mi a helyzet? Gyakran foglalkoztatnak az építőipari cégek, gondolom feketén...

Kuti László: Én merem remélni, hogy egyre kevesebbszer! Azért elég hatékonyak az ellenőrzések, amiket most az építőipari cégeknél folytatnak, és hát azért tapasztalat szerint előfordul még sajnos bőven a fekete munka, és ezért amiről az előbb beszéltünk, hogy ezért is tudja alacsony áron elvégezni a munkát a cég! Ami nem tisztességes versenyhelyzetet eredményez!

Ozvald László: Azért hozzátenném, hogy a kivitelezés során többféle hatósági ellenőrzésre számíthatnak a cégek, az építésügy körében például az építés hatósági és építés felügyeleti ellenőrzés tartozik bele! Az építés hatóság ellenőrzés az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrzi az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen! Itt vizsgálják az építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési tervek meglétét, ellenőrzi, hogy a kivitelezés a terveknek, a szakmai biztonsági előírásoknak megfelelően, felelős műszaki vezető irányítása mellett folyik-e és megvizsgálja, hogy az állékonyságot valamint az élet, egészség valamint a köz, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot nem áll-e fent? Tudok erre pl. konkrét példát mondani: egy budapesti társasház falazási munkálatai kapcsán, a fővállalkozó kikötötte, hogy az alvállalkozónak rendelkeznie kell vizes vágó géppel a tégla egyenes vágásához. Mikor kiment a munkaügyi ellenőr akkor az alvállalkozó által egy összeeszkábált vizes vágó gépet talált a helyszínen! Egy ilyen esetben a megbízót is elég komoly büntetés terheli, hiszen ő alkalmaz olyan alvállalkozót, aki ilyen gépesítéssel nem rendelkezik.

Milyen alapvető feladatai vannak a vállalkozóknak vagy az alvállalkozóknak kivitelezéskor, ha már a kivitelezés szóba került?

Kuti László: Még mielőtt erre Ozvald László kollégám válaszolna, engedjen meg egy mondatot! Nagyon fontos a cégek számára, hogy tájékozódjanak mielőtt a munkavégzésre, vagy magára a szerződés megkötésre sor kerül. Tájékozódjanak, hogy konkrétan mit és hogyan kellene elvégezni! Ki lesz az üzleti partnere, ki az akivel szerződést fog kötni? Figyeljen arra, hogy a szerződés szövegezése ne legyen egyik fél számára sem előnytelen, általában ez úgy szokott lenni, hogy mindig a kisebb vállalkozó számára tartalmaz jócskán hátrányos feltételeket, mert kényszerhelyzetben van, ugye azt mondják, ha nem írod alá, akkor nem a tied a munka, féle történet!Erre nagyon oda kell figyelni és ezért fontos az, hogy legyen számára valamilyenfajta segítség!

Ozvald László: Két féle típust különböztetünk meg, tehát van a vállalkozó kivitelező, aki a fővállalkozónak vagy beruházónak nevezünk, és van az alvállalkozó kivitelező. A vállalkozó kivitelező az egy olyan természetes vagy jogi személy, aki jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel az építtető építési szerződést köt a kivitelezés teljes elvégzésére. Az alvállalkozó kivitelező egy olyan természetes vagy jogi személy, aki jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező köt szerződést, építési szerződést a kivitelezési munka egy részének az elvégzésére. Ezeknek a feladatai a kivitelezés megkezdésekor az építtetőtől itt az alvállalkozó kivitelező esetében, a vállalkozó kivitelezőtől az építési munkaterület átvétele ez a legeslegfontosabb szempont. Az építési napló megnyitása és vezetése, napi gyakorisággal, mindenféle időjárási körülmények között. Ez egy olyan dokumentáció, ami alapján a teljesítésigazolást kiadják, a teljesítés igazolás elfogadása után fogadják be a következő lépésben a számlát!

Sebestyén Csilla: Mellesleg ezt az APEH is bekérheti!

Ozvald László: Ez így van, az új építési törvényeknek megfelelően 2008.-tól valóban ezt a dokumentumot már az APEH is bekérheti. Ebben a dokumentumban mindent vezetni kell, pl. milyen időjárási körülmények között, hány fővel, milyen munkát végeztek, mindennek szerepelnie kell benne!

Kuti László: Fontos, hogy senki ne adja ki ez az építési naplót a kezéből, mert előfordul a mi praxisunkban számtalanszor, hogy azt mondja az építési naplót elvitte a fővállalkozó. Elkérte és elvitte! És ugye közben eltűnik, vagy véletlenül beázik a padlás vagy bármi történik és az irat elvész, ne adjuk ki a kezünkből az építési naplót, egyébként nyilvánvalóan több példányban készül a bejegyzés, tehát mindenkinek jár belőle, és ezzel a jogunkkal éljünk, kérjük el és legyen meg az építési napló példányunk, mert későbbiekben fontos lehet, hogy tudjuk bizonyítani, hogy a munkát jól végeztük el és ott végeztük el!

Ozvald László: Nagyon fontos szempont még, hogy az építési engedélyben, a kiviteli tervekben előírtakat betartsák és betartassák a cégek! Olyan munka végzése ahol az elkészült építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas legyen és az építés során előkerülő természeti és kulturális örökségi építészeti értékeknek a megőrzése az mindenképpen egy alapvető szempont! A kivitelezés befejezésekor viszont az építési munkaterület átadása az építtető feladata, az építési, bontási hulladékok elszállítása az építési munkaterületről megint egy fontos kérdés, az építési terület őrzésének biztosítása is fontos szempont, az építési munkák befejeztével az építkezésről való levonulás végrehajtása szintén fontos kérdés!

Kuti László: És ha nem hagyják, hogy úgy csinálják, ahogy az Ozvald László az előbb említette, akkor ne hagyja magát a cég, tiltakozzon, vagy kérjen segítséget, mert nagyon sokan legyintenek és azt mondják, hát ha nem akkor nem, és belenyugszik abba, hogy nem így történik, nem kapja meg a teljesítési igazolást, elviszik az építési naplót. Ezt ne hagyják!

Ozvald László: Fontos még, hogy az alvállalkozó rendelkezzen saját művezetővel! Alapvető probléma az, hogy az építkezésen van egy helyi építésvezető, aki irányítja a munkát, de magának az alvállalkozónak is kell rendelkeznie saját művezetővel, aki az embereik munkája után a felelősséget vállalja és a helyi építésvezetővel egyeztetve ennek a teljesítés igazolását meglépik!