A 2008 áprilisában alakult VÉSZ-t 2008 szeptemberében jegyezte be a Fővárosi Bíróság. A szövetség sajátos eszközeivel próbálja megállítani az alvállalkozók rendszeres ki nem fizetésének gyakorlatát. Aktivistái a kiegyenlítetlen munkák ellenértékeként visszabontják az épületekből azokat az elemeket, amelyekről számlával igazolják, hogy a saját tulajdonukat képezik. Álláspontjuk szerint ez nem ütközik jogszabályba, hanem tulajdon-visszavétel, egyfajta önkártalanítás.
Két javaslattal élt az építőipari válság felszámolására a közelmúltban a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) - tudtuk meg Éliás Ádám elnöktől. A szervezet szorgalmazza az 1997. évi LXXVIII. törvény és a 37/2007. számú ÖTM-rendelet kiegészítését úgy, hogy a beruházó a használatbavételi engedély benyújtásával együtt nyilatkozzon arról: az építésben részt vevő alvállalkozók számláit kiegyenlítette. Ha elérnénk végre, hogy az engedélyezési hatóság e nyilatkozat nélkül ne fogadja be a kérelmet, az véget vethetne azon gyakorlatnak, miszerint az építtetők nem fizetik ki a munkát elvégző partnereiket - véli az elnök. Másik javaslatuk a 290/2007-es kormányrendeletet egészítené ki avval, hogy az illetékes minisztérium az adott évre kialakult árviszonyok és az érvényes adójogszabályok figyelembevételével évente határozza meg a kötelezően alkalmazandó minimális kivitelezési árat. Éliás szerint a szakma által elfogadott 1900 forintos rezsióradíj csak konzerválja a jelenlegi helyzetet, részben mert irreálisan alacsony, részben mert számtalan módon kijátszható. Az építőipari dolgozók 90 százalékát feketén fizetik, a mai adórendszer mellett olyan építőipari cég nincs is, amelyik ne adna feketén valamilyen kiegészítést a munkásainak - mondta az elnök, aki szerint e gyakorlat köztudott - ám meglehetősen kétarcú magatartás, ha a kormány - a zsebbe fizetések tudatában - a hivatalos keretek mentén számítja ki a rezsióradíjat. A VÉSZ szerint amennyiben kötelezővé válik a tervezői költségvetési kiírás beárazása és az építés minden folyamatára megszabott értékek összegeként kialakul a megfelelő, reális kivitelezési ár, megszűnhet végre az építőipart szétziláló, felelőtlen, egymás alá ígérgető, a későbbi minőségi kifogásokat és a csődöket eleve bekódoló árverseny.